Kapcsolat

Tel: +36-30/445-9965 

Tel: +36-20/9491-532                                                                     

E-mail:

kecskemetienergetika@gmail.com

Kapcsolattartó neve: 

Orosz Nándor László

Cég adatok:

Oroszné Gégény Gabriella egyéni vállalkozó

adószám: 79026651-1-22

Hírek, cikkek

Passzívház Plusz és Prémium az új kategóriák

2014.08.23.

Két új kategóriával bővült a darmstadti Passzívház Intézet által megalkotott minősítési rendszer - értesült a Pénzcentrum.hu. Ezentúl, a hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő passzívházakat “Plusz” vagy “Prémium” címkével is megjelölhetik. De mit is jelent mindez?

A fenntartható fejlődés generálta igények változása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap épületeink energiatudatos tervezése, építése, fejlesztése. A beruházók is mind inkább a hosszú távú gazdaságos fenntarthatóságot tartják szem előtt, így az épületek teljes életciklusát felölelő műszaki és pénzügyi tervezés szinte minden épületkategória esetében ma már alapkövetelmény. Ezt az alapelvet, s megrendelői igényt ismerte fel már a ‘90-es évek elején a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet), mely megalkotta a ma már a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszert.

Az azóta letelt 25 évben azonban nagyot fordult a világ. A technológiai fejlődéssel összhangban, a közel nulla energiaigényű épületek fejlesztése mellett egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiák különböző gépészeti eszközökkel történő hasznosítására is; egyre kifizetődőbb lesz ugyanis a helyi, megújuló energiatermelés. Éppen ezért 2014-ben a Passzívház Intézet két új minősítési kategóriát is bevezetett. Az új osztályok már az épületekhez köthető energiatermelést is figyelembe veszik.

Passzívház Plusz (Passive House Plus): olyan épület, amely annyi energiát termel, amennyit elfogyaszt

Passzívház Prémium (Passive House Premium): a házra telepített berendezések több energiát termelnek, mint amennyit az épület elfogyaszt

Ezt nem árt, ha tudod a túltermelésről!

Míg régebben az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig 2012-től a túltermelésért mindössze 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj - a szerk.) a kiserőművek tulajdonosai. Ráadásul a háztartási kiserőművek tulajdonosainak túltermelés esetén még adófizetési kötelezettsége is keletkezhet. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerű, és/vagy tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet, mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Tehát abban az esetben, ha a háztartási méretű kiserőművet eleve olyan módon tervezték és építették meg, hogy a várható energiatermelése meghaladja a személyes szükségletet, s így az energiatermeléshez kapcsolódóan akár a rendszeresség, akár az üzletszerűség vélelmezhető, akkor a magánszemély részéről megvalósul a gazdasági tevékenység, így áfa adóalannyá válik, be kell jelentkeznie.

“Egy családi ház, melyet a passzívház szabvány szerint építettek viszonylag könnyen energiatermelő kategóriába kerülhet. Ugyanez viszont egy többlakásos ház esetében már sokkal nehezebb feladat: ezek az épületek ugyanis fajlagosan (a lakóterülethez viszonyítva) kisebb hasznosítható tetőfelülettel rendelkeznek, ahol például a napelemeket el lehet helyezni. Emiatt az új energiaosztályok az energiatermelési potenciált a földszinti beépítettséghez képest veszik figyelembe” - mondta el Benjamin Krick, a Passivhaus Institut tudományos kutatója egy nemzetközi konferencián.

Forrás: http://www.alternativenergia.hu

vissza